Ricsi Elesett

Június 4-én kegyetlenül elpereceltem biciklivel. Aztán kezdett fárasztó lenni a sok kérdés. Minden tiszteletem az aggódó közönségé, de kérlek inkább olvasd el, és ha utána is érdekel a téma, dumálhatunk.

Friss topikok

  • Kraz: BFF (2009.06.22. 14:42) X-Ray
  • Kraz: @Richey: asszem ezt meg is beszéltük.... Öröké néma barátod: kraz (2009.06.22. 14:39) Sitrep
  • Richey: @csidori: Persze... :S (ne haragudj, hogy hazudnom kell de, ki állna velem szóba, ha megtudná, 12 ... (2009.06.16. 17:22) Varratszedés
  • Kraz: Szegénykémmel ismét elbánt a természet! Én már nem akarom büntetni :) (2009.06.15. 12:56) Köszönetnyílvánítás plusz
  • Bözse: Helló Örülök, hogy csak a kezed tört,lehetne rosszabb is... attuworld.com/just-attu/take-a-close-l... (2009.06.10. 01:55) Műtét után - visszaemlékezés #2

Linkblog

HTML

A bukás - visszaemlékezés #1

2009.06.08. 18:09 | Richey | 3 komment

Ezt a bejegyzést Ricsi führer diktálja átmeneti "jobbkezének", azaz Csillának :)

"Ahogy ígértem, ez a bejegyzés az első napot dolgozza fel, válaszolva a leggyakrabban feltett kérdésre: "jajj, mi történt veled Ricsi??"

Irónikusan pont a biológia szóbeli vizsga után - bár az eredményt még nem tudni, de pozitív érzésekkel - indultam ki a teniszpályára biciklivel. Ez a felvillanyozó érzés is közrejátszott a 40 km/h-s sebességben, amivel az Andrássy úton száguldoztam.

Az esés részletezése előtt egy rövid kitérőben köszönetet szeretnék mondani az út építőinek, akik nagyjából lehetetlenné tették a bicikliút használatát padkákkal, Demszky-oszlopokkal (vagy azok helyén maradt életveszélyes maradványokkal), macskakővel(!!) és persze homokkal. Ezen kívül az odatelepített járókelők is jó hatással vannak ezen "építmény" használhatóságára. Persze ilyen formában a fent említett körülmények kizárólagos okolása túlzás, mégis nyilván mindegyik kivette a maga szerepét a történtekből.

Tehát éppen száguldottam az Andrássy úton, mikor egy Demszky-oszlopot és néhány több irányban mozgó gyalogost egy mindenkire nézve biztonságosnak hitt ívben kikerülve a macskakövön kellett haladnom, de a homokra (fasor kiszáradt földje) sodródtam, onnan próbálva visszajutni a macskakőre, de nem tapadt meg rendesen a kerék, és a macskakőhöz érve, az elfordította a kereket, én meg nekivágódtam a betonnak. Az ott tartozkodó járókelők (kb. 5-en) hívtak mentőt, közben leültettek a padra, a mentő 10+ perc alatt megérkezett, és bevitt az 1-es számú baleseti klinikára a Fiumei úton. Sok köszönet a vadidegen srácoknak, akik a mentőt hívták, hogy végig segítettek, amíg kiért a mentő, sőt, még a biciklimet is felvitték a lakásukra(!), amíg apukám érte nem ment.

A kórházban először várnom kellett - nem keveset -, aztán be is toltak vizsgálóba, és a baleseti orvos megállapította, hogy a jobb karom és térdem sérült, illetve orvosi döntést hozott a jövőmről az elkövetkezendő hetekre, de legalábbis órákra. Beutalt röntgenre, közben a nővérek vért vettek és rögzítettek a nyilvántartásban. Utána megröntgeneztek, majd gipszet kaptam (megint bő várakozás után), ez nagyon fájdalmas volt, mert szét kellett húzni a törött csontokat - sok kiló súlyt akasztva a kezemre -, és az orvos erős szorításokkal helyre igazította azokat. Ezután kontroll röntgenre küldtek, utána áttoltak a megfigyelőbe, ahol infúziót kaptam, amíg vártam a műtétre. Itt néhány órát várnom kellett, körülbelül este 11kor toltak be a műtőbe. A hivatalos műtéti idő 1 óra volt, de effektív én 3 órát voltam bent, bár ebból sok időt vettek el az előkészületek. Meglepőenm rosszul viseltem a műtét elejét, ezt látva rajtam az aneszteziológus beadott valamit az infúziómba, ami miatt nem emlékszem, hogy mi történt ezután. A műtét előtt már ott voltak a szüleim, az Ádám és a Márti, apukám kivételével meg is várták a műtét végét- hajnali 2 -, és még az betegszobámba is feljöttek velem. Használhatatlan lehettem - igazolják ezt a tények, melyek szerint hamar otthagytak pihenni és az emlékeim is részlegesek erre az időintervallumra vonatkozólag.

A kórház nagyon újszerű, modern és tiszta volt, messze felülmúlta a várakozásaimat. Nagyon pozitív benyomásom volt a ott dolgozókról is, a nővérek és az orvosok nagyon kedvesen és lelkesen könnyítették meg az ott tartózkodásomat mind a három nap. Negatív élményem gyakorlatilag nem volt, bármi, amit itt felhoznék, csak kötözködés lenne. Kivétel persze a hentes röntgen néni ;) De azért, hogy ne legyen olyan fényes a kép, megemlíteném a brutális szervezetlenséget, ami az osztályon uralkodik. Senki nem tudja, hogy ki hol van, ki kicsoda és kinek mi a feladata, mindenki csak csinálja a maga szerint vélt feladatát (példákat most nem említenék).

De mivel ugye már pénteken toltak ki a műtőből, a további események már egy új bejegyzésre tartoznak ;)"

A bejegyzés trackback címe:

https://ricsielesett.blog.hu/api/trackback/id/tr601171970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kraz 2009.06.09. 09:36:57

Kedves Ricsi!

Látom, Ficsillánk próbált hű lenni nyelvi adottságaidhoz, és belekevert egy kis hibát "próbáltva'".

Felháborodva és Fájó szívvel véltem felfedezni, hogy említésre sem méltattad azon „barátaidat”, akik telefonon röhögtek ki és küldték gratulációjukat, mivel sajnos távollétük miatt, nem tudtak bemenni hozzád a kórházba.

Üdvözöl Örök Barátod:
Kraz

Richey 2009.06.09. 11:06:47

Kedves Kraz!

Kommented visszhangja 3 formában is materializálódott.

1. itt
2. "Köszönetnyílvánítás plusz" postban
3. illetve az észrevett hiba javításában.

Üdv,
Ricsi
süti beállítások módosítása